3. kutyás foglalkozás – teljesen lemerített bennünket

A szokásos normafás fél- ¾ órás sétánkkal kezdtünk, hogy a foglalkozásra ne teljes ösztönenergiával essünk be. Meg legyen kaki-pisi, minden ami szükséges.

A suliban a foglalkozás kezdete előtt pár perccel a fehér kavicsokon vércseppeket vettem észre. Úgy tűnt, Hugo bal mellső lábán az egyik köröm sérülhetett meg, de igazából nem láttam jól, és ő sem mutatta meg. Elsőként mentünk be még pórázon a füves pályára, aztán laza pórázról elengedtük a kutyákat.

Hugo nem igazán akart a többiekkel foglalkozni ki nem mozdult mellőlem, amikor meg végre igen, akkor az egyik oktatónak rá kellett szólnia, mert talán Rockyval összemorgott.

Na ettől kezdve aztán végképp nem mozdult mellőlem. Teljesen bezárt, csak a tekintetemet kereste, próbált két lábra állni, aztán ücsörgött mellettem. Majdnem egész végig. MIÉRT!!!???

A feladatokat: behívás, ültetés, fektetés megcsinálta, szemkontaktust szépen tartotta, de túl sok örömöt nem láttam rajta.

El-el futottam vele kicsit ugrabugráltunk, aztán amikor visszaálltam a körbe ő is. Mintha kutyák nem is lennének körülöttünk. Amelyik próbálkozott közeledni azt szinte „elmarta”, kifordult, morgott, vagy láthatatlannak tettette magát. Végül sétálgattam a beszélgető kör körül, így hallottam az oktatót is, meg ő is mozgott, hátha lelazul. Nem tűnt úgy, hogy fájlalná a lábát, nem húzta, nem emelte, nem sántikált.

A preferencia-játékban az volt a kérdés, hogy a gazdi mennyire ismeri kutyáját, eltalálja-e, hogy a szerte heverő játékok,- teniszlabda, guba, kilyukadt gumilabda, frizbi, tekebábu, munkáskesztyű és kajás tál illetve csomós font kötél- közül melyik hármat érinti meg először a kutya. Az első érintés eltalálása 30 pont a második és harmadik 10-10, tehát max. 50 pontot szerezhetett valaki. Mi negyvenet kaptunk, a teniszlabda 1.és a guba 2. stimmelt, viszont a kötelet csak 4.-nek érintette meg..:)

A lelkileg nagyon megterhelő foglalkozás végén behoztam Picurt , hogy az oktatóknak megmutassuk milyen Hugo, ha az anyja, állandó társa a közelében van.

Balázs a következőképpen foglalta össze benyomásait:

Picur tudja, hogy ő a Barabás család feje, ő a király, aztán jövök én, Hugo meg hol ide csapódik, hol oda.

Ennyit a lúzer-bizonyítványomról….:(

Mai házi feladatok:

1. két villanyoszlop közötti távolságon laza pórázzal pórázfegyelem, lábnál követés gyakorlása. (Itt teljesen nem tudtam figyelni a technikai apróságokra, mert ekkor nagyon Hugo lelkiállapotával foglalkoztam.)

2. fektetés kitartása, tehát csak néhány másodperc múltán klikkelek, adom a a falatot, ha ezt sikerül már 30 másodpercre nyújtani akkor hátralépek, kezdem a távolodást, ebből lesz, hogy másfél percig képes feküdni, helyben maradni .

3. most már az ül és fekszik vezényszavakat is használom és a hozzátartozó kézjelet is alkalmazom.

Amikor beültünk az autóba, akkor láttam, hogy csupa vér minden, de csak otthon tudtam megfigyelni, hogy Hugoka jobb mellső lábának a puha párnatalpa hasadt fel. Óvatosan megnézhettem, amikor feküdt, nem húzta el, nem félt. Holnap a Reggeli után az állatorvosnál kezdünk?

Balázs szerint Hugo tényleg nagyon érzékeny kutya, ne mondjam rá, hogy gyáva!, de látszik, hogy egy kocsiajtó csapódása is meg tudja zavarni, pedig a pályán van még jó néhány más zaj…

Lelombozódva jöttünk haza, hogyan vegyem át a falkavezér szerepét Picurtól, miért volt antiszociális Hugibugi és miért éreztem azt a feszültséget magamban egész nap, ami miatt este végül bevettem egy MagneB6-ot?!

A kutyák kidőltek a délutánra, - végül is ezt magamra is mondhatom, - mert az egy krumplis tészta főzésen kívül még kivettem a mosott ruhát a gépből, (de nem teregettem ki), és skypoltam Acival meg Bibinnyel, szóval ezen kívül semmi hasznosat nem csináltam.

Ja, összeszedtem a kutyapiszkot a kertben és levélsöprűvel kicsit fellélegeztettem a füvet. Két napig még érheti akár a napsütés is, aztán csütörtöktől? Már megint jön a hó!

A szombati kutya nélküli előadás ismét sziporkázóan jó volt és energiával feltöltő, pedig ha máskor nem, akkor AKKOR, Korom Gábor szembesíti az embert "lúzergazdiságának" minden jellemző vonásával. A pót gazdik, Piros és Géza is élvezték a tanmeséket, aztán nagyot gyalogoltunk kutyabarátainkkal a Normafától Makkosmáriáig és vissza.

Hugo jobb mellső lábának nagy párnácskája mélyen felhasadt ez vérzett össze mindent. A doki Betadint fecskendezett a mély sebbe, fertőtlenítette, és adott neki egy antibiotikum injekciót. Valószínűleg vasárnap Hugi a sérülése miatt volt annyira antiszociális, nem emelgette a lábát, nem jelzett így fájdalmat, utólag mégis úgy tűnik csak mi nem ismertük fel, hogy komoly bajról panaszkodik, azért nem mozdul mellőlem.