„Bíró Sporttárs, ….. alapfokú engedelmességi vizsgára jelentkezem!”

Nyílnak a hóvirágok , süt a Nap, de a bőrünk alá is befúj a fagyos szél.

A pálya mintha mocsár lenne, a próbavizsgán még Hugo nevét is elfelejtem, pedig az oktatónknak kell csupán bemutatkozni. Ahogy a szívem kalapál, olyan intenzitással kezd az addig békésen a lábam mellett ücsörgő kutyám felugrálni rám.

Mondhatom szép…idegesen a hangszínem, hangelejtésem és a határozottságom sem értelmezhető, ha nem tudok uralkodni magamon, akkor szegény Hugo mit kezdhet velem?! Mégsem várhatom el tőle, hogy laza pórázon végigvigyen a pályán, kanyarodjon velem, fusson, lassítson, aztán ellavírozzon velem négy ismeretlen embert helyettesítő olajos kanna mellett. Majd amíg teljesen megnyugszom kicsit leül és vár, egy helyben marad, amíg elsétálok úgy tíz métert, gondolkodom és visszamegyek érte.

Hugo ügyes volt, jutalomfalat és klikker nélkül végig figyelt, követett a szemével.

Amit gyakorolnunk kell nagyon: séta közben láb, ül, marad és vár, amíg én tovább sétálok. Nem vált pozíciót és nem is jön utánam. Sajnos ez se ültetés se fektetés után nem ment ma. Mindig követni kezdett. Figyelnem kell arra, hogy bármennyire is elkap a vizsgadrukk akkor sem akarok semmit sem megoldani pórázzal. Ha kiszagol, ahogy ma az egyik kanna felé, akkor nem a pórázzal húzom vissza vagy tovább, hanem inkább megállok és magamhoz hívom, követésre ösztönzöm. Pont az az egyik fő cél, hogy mindent laza pórázzal csináljunk végig, vagyis úgy mintha nem is lenne.

Azt hiszem Hugo most jutott el addig, hogy érti mi történik amikor pórázt kap. Ma viszonylag gyorsan elkezdett szépen jönni velem, az autó felé is, illetve ki a kapun pórázzal, elég volt kétszer gyorsan irányt váltanom, hogy ne feszüljön bele a pórázhúzásba.

De, ami a legnagyobb sikere a január eleje óta tartó tudatformálásnak: ma ahogyan a tesóméknál viselkedtek, a gyerekekre figyeltek, ahogy Léna sokszor meg tudta simogatni Hugot , aki még kézjelre is ült és feküdt . Igaz fogyott a jutifalat rendesen, a husigombócnál már csak a földimogyoró volt ösztönzőbb. Tesóm is megállapította, hogy nagy változást lát!:)

A gazdiképző kutyasuliban a próbavizsga mellett ma kipróbáltuk mi történik, ha kutyát cserélünk. Jó sok jutifalattal lehetett dolgozni . Matyival a szálkásszőrű tacsival fél szavakból is értettük egymást! Okosan jött mellettem, ült feküdt, figyelt. Nem tudom, Hugibugi hogyan szolgált Matyi gazdájánál, de jutifalatot és simogatást is elfogadott.

Fontos még gyakorolni, hogy kb öt méter távolságban Hugi addig maradjon helyben, amíg a másik pár vizsgázik.

HOGYAN LEHET AZ EMBER EGY TÜZELŐ SZUKÁNÁL IS ÉRDEKESEBB?

Kezdődik a farsang! A medvék a héten kivigyorogtak a barlangból, nem látták meg az árnyékukat, megették amit odakészítettek nekik és nem mentek vissza azonnal tovább durmolni. Következtetés: Nem sütött a Nap, ronda mínuszos hideg volt, vastag a bundájuk és éhesek voltak. Elég jól kialudták magukat és szerintük is jöhet már a tavasz.

A mínuszok elszálltak, a hétvégét végig dagonyáztuk a sárban, minden hazaérkezéskor a kutyák fürödtek a kádban, nekem meg leszakad a derekam a fekete víz után sikálástól.

Szombat: „ KINEK SIKERÜLT MÁR EGY TÜZELŐ SZUKÁNÁL ÉRDEKESEBBNEK LENNIE?” BEHÍVÁS MINDIG MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT”

1. A behívásos futóversenyt megnyertük, sőt végre a vágtázó, ösztöneit szabadra engedő Hugo megmutatta milyen a sulin kívül. Párokban indultak a kutyák, a pálya egyik végéből kellett futniuk a másik oldalon kiabáló, őket hívogató gazdáikhoz. A győztes mindig továbbjutott. Hugo a mellette rohanó Mandulába is belecsípett a táv háromnegyed részénél, de aztán hajszállal előbb beért hozzám- nem térült el teljesen a mellette loholó kutyától. Aztán a legvégén a szélvészként spurizó jack-russel terrier, Rockynak is belecsípett a fenekébe, előre féltem, hogy verekedés lesz belőle. De! Nem lett, sőt Rocky gazdáinak a fejlődést jelezheti, hogy agresszívnek tartott kutyusuk nem kezdett háborúzni, hanem tovább loholt hozzájuk.

Hugo viszont teljesen felszabadult, bandázott a többiekkel, a feladatokra lelkesen hozzám jött, figyelt rám , aztán önfeledten szaglászott, futkosott tovább. Mandulával kergetőztek legtöbbet, de először a suli alatt, Hugo ment oda Masnihoz, az uszkár lányhoz és nem fordítva!

A helybenmaradásos versenyben is dobogósok voltunk, másfél percig kellett a kutyáknak mozdulatlanul ülniük, szemben a tőlük néhány lépésre álló gazdájukkal. Hugi 47 másodpercnél egyszer bemozdult, de bírta ügyesen.

Mátyással, a drótszőrű tacsival végigjártuk a vizsga első felét. Laza pórázzal futás, lassítás, fordulás , láb mellett ültetés. Jól ment, de iskolán kívül azért ezt még csak 50 százalékos eséllyel tudnánk jól végrehajtani. A többieknek addig helyben kellett tartaniuk a kutyákat.

BEHÍVÁS MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. A 3 alapfokú csoportnak ez alkalommal közös előadást kellett végignézni, úgy, hogy közben a kutyáink mellettünk maradjanak, laza pórázon, nyugton. Az egy idő után nyugtalankodó kutyákat az oktatók elvitték kicsit sétálni . A bemutatón egy kék vödör volt a kutya, egy oktató a hatalmát visszaállítani kívánó lúzer gazdi és 15 méter szárítókötél volt eszközként a kezében. Nem igazán értettem az előadást, vasárnap ezért Balázs elmagyarázta .

A BEHÍVÁS ÉLESBEN PICURRAL CSŐDÖT MONDOTT. Délután amikor indulnunk kellett a tévébe élő adásba, Hugo szépen beszállt az autóba, Picur pedig elfutott. A macskás bácsi háza felé, úgy 70-80 méterre. Eltűnt a szemem elől, köddé vált, felszívódott, sár és lomb színű lett. Amikor a füle botját végre megmozdította és sovány malac vágtában elindult nagyjából felém, meglátta az úton ácsorgó fiatal németjuhász keveréknek tűnő szukát. Hiába hívtam. Nagyon lassan mozdulva elkezdték egymást bemérni. A kicsi szőrös babakutya, Picurka hatalmas oroszlánnak képzelte magát, az egója elhajlította a felette magasodó tölgyfák ágait. Meg se hallotta, hogy hívom! A nála háromszor nagyobb kutya csak állt. Ahogy közelítettem Picur felé úgy ment ő is neki az idegennek. Mintha konstatálta volna, hogy szuper, a falka -sereg megérkezett, támadunk. Nekiugrott a másiknak, de az nem hagyta magát. Kegyetlenül összeverekedtek, Picur csak úgy gurult és bukfencezett többször, azt hittem már elkapta a nyakát a másik , de újra támadt. Én meg rohantam és ordítottam, sikerült az idegent sokkolnom, egy pillanatra odébb lépett én meg el kaptam Picur marját és felemeltem a magasba. A másik elfutott én meg szorítottam az oroszán sörényét, rohantam vele az autó felé és bevágtam a hátsó ülésre. Azt hittem menten felrobbanok csak előbb kiugrik a szívem. Még az autóban is üvöltöttem a magamét, a tévében sem hagyott el a dühöm. Hugo ezt érezve még a szokottnál is jobban viselkedett, tárt ajtónál is ott maradt ahol mondtam, ki nem merészkedett. Picur lehajtva a fejét láthatatlannak tettetve magát ott sündörgött mellettem, de nem vettem róla tudomást. Kiközösítettem a falkából. Nem tudom, hogy magát falkavezérnek képzelő egyedet ki lehet –e valójában közösíteni. Vacsorát sem kapott, rá se néztem, meg sem simogattam. A düh- ládámban mára is maradt. Ha így folytatom viszonylag gyorsan képes leszek az ágyról is leteremteni. Tudom, hogy nekem kell a kutyákhoz való viszonyomon változtatni, visszatalálni oda, ahogyan ez még otthon , vidéken működött. Bár akkor nem voltam falkavezér. Golyó mégis kellő távolságból tisztelt, ahogy a többi családtagot is. De szerintem ez elsősorban Misi bácsi nomád bánásmódja miatt alakult így, hiszen Golyóka kis korában ott lakott náluk, csak később hozzánk költözött…

Vasárnap – „Dugidugidugi” – avagy hogyan kommentálnánk kutyánk viselkedését, mire gondolhatnak ők amikor…

A szinkronizálás zseniálisan vicces volt, Balázs, Artúr Liza iránti érdeklődését foglalta szavakba :)) Nagy élmény kutyáink viselkedését figyelni, és nem tudom, hogy egy mellettünk -jó esetben 15-17 évig élő állat jeleit, rezdüléseit meg tudjuk-e érteni annyira, mint amennyire ő képes ránk figyelni és a szívünkbe látni?!

1. vizsgafeladat második része: négy idegen kerülgetése kívülről-belülről

2. ültetés, fektetés, helyben maradás távolodással

3.akadálypálya Hugo nagyon élvezte, a foglalkozás végén Picurral párosban is bemutatót tartottak.:) 1. 15-20 centis akadály átugrása, 2. piramison föl- le , 3. autógumiba mind a négy lábbal belépni, 4. kúszó csövön be-ki 5.végül üveget felborítani.

• ültetés, fektetés csak kézjellel
• Hugo jutifalatjára bukik az egész csapat – frankfurti virsli E621-gyel???!!! Nátrium glutamát, az ötödik íz, vagy másként a finom íz, a kínai szindrómáért felelős adalékanyag, meg kell próbálni kiirtani az étrendünkből. De, annyira jó ízt ad mindennek, hogy a példa szerint még a kutyáknak is kell!

El kell jutnom addig, hogy az egyik kutyát helyben maradásra utasítsam amíg a másikkal foglalkozom… túl közel vannak hozzám.