De azért Ti csak nézzétek:
2009. október 9., péntek
Főztünk Évivel
Itt fekszem a gyermekágyban és látom a tévében, hogy megint benne vagyok. Mondom a Kispicurnak (Ordas, Víziló, Pepi, Piti, stb.) "Nézd csak, ott van anyád a tévében!", de rájöttem, hogy nem tudja nézni, mert nem nyílt még ki a szeme.
De azért Ti csak nézzétek:
De azért Ti csak nézzétek:
2009. október 4., vasárnap
Vészhelyzet - császármetszéssel AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁN
Megszületett Picur fia. Óriási kölyök. A testvére is az volt. Picur hősiesen küzdött, mindent úgy csinált ahogy a nagy könyvben meg van írva és ahogyan azt ezer meg ezer éve teszik a szukák. Kb. három nappal az ellés előtt próbált mindenből vackot kaparni. Már egy hete behoztunk neki egy nagy papírdobozt, vágtunk rajta ajtót is, de csak az utolsó 48 órában tetszett meg neki. Akkor már magától is befeküdt.
Okt. 3-án az Állatok Világnapján , a vemhesség 63.napján már reggel lihegett. A fájások jelentkeztek. A tekintete is megváltozott.
Dél volt amikor már sűrűn követték egymást a görcsök. Megjelent a sárgászöldes buborék-hólyag és azt követően kb .legfeljebb tíz perce a kis szuka egyik lába. Egész héten szurkoltam ,hogy minden időben történjen, és így szombaton végig Picur mellett tudjak lenni. Amikor megláttam a kicsi hatalmas tappancsát összeszorult a szívem. Akkor még azt hittem az egyik melső pracli, de hamar jött a másik hátsóláb és a farkinca. Picur meg csak nyomott és nyomott , de a két lábacska ugyanott maradt. Egy millimétert sem tudott tovább csúszni. Tudtam, hogy a pici végtagokat húzni nem szabad, de nem volt más ahol meg lehetett volna fogni a kölyköt, hogy segíthessek. Ekkor már hívtuk a dokit, hogy hátha telefonon tud vmit tanácsolni, de lehetetlen küzdelemnek tűnt. Egy perc múlva már az autóban voltunk, Pic a dobozban lihegett és hangosan nyögve tolt, nyeltem a könnyeimet Aci úgy vezetett mint egy profi mentős.
Az orvos még megrópálta kihúzni a kicsit, Picur még mindig igyekezett , de esélye sem volt. A kölyök óriásbébiként beszorult a szülőcsatornába.
Kértem, hogy az altatásnál még had legyek vele, hogy érezze a szagom. Aztán kint vártunk. A doki annyit mondott még, hogy a kicsit nem biztos, hogy meg tudja menteni. Már csak Picurért aggódtunk.
Fél 3 után , de lehet már 3 is volt amikor az asszisztens megjelent egy papírtörlőkbe bugyolált kutyussal, melegítsük és dörzsölgessük, amíg az anyaállat magához tér. Ordas nyüszögött, a váróteremben lévő többi állatbarát azt hitte macska. Aztán sorra meglesték.
Picurkához bemehettem, állt kábán az asztalon remegett és az asszisztens megjegyezte, hogy egy kis farkcsóválás azért jár a gazdinak. :) Az első kölyök a kis szuka elpusztult, csak visszafelé húzva tudták kivenni.
A kérdés az volt, hogy Pic a műtét után a fertőtlenítő , altató , gyógyszerszagok mellett el tudja-e hamar fogadni a kiskutyát.
Most napokig antibiotikumot, fájdalomcsillapítót és méhösszehúzódást segítő cseppeket kap.
Anyatigrisként nyalogatja, szoptatja, őrzi, melengeti a fiát. Az elmúlt harminhat órában kétszer futott ki pisilni. A doboz mellé tettünk vizet, tápot. Rengeteget iszik, és eszeget is.
Okt. 3-án az Állatok Világnapján , a vemhesség 63.napján már reggel lihegett. A fájások jelentkeztek. A tekintete is megváltozott.
Dél volt amikor már sűrűn követték egymást a görcsök. Megjelent a sárgászöldes buborék-hólyag és azt követően kb .legfeljebb tíz perce a kis szuka egyik lába. Egész héten szurkoltam ,hogy minden időben történjen, és így szombaton végig Picur mellett tudjak lenni. Amikor megláttam a kicsi hatalmas tappancsát összeszorult a szívem. Akkor még azt hittem az egyik melső pracli, de hamar jött a másik hátsóláb és a farkinca. Picur meg csak nyomott és nyomott , de a két lábacska ugyanott maradt. Egy millimétert sem tudott tovább csúszni. Tudtam, hogy a pici végtagokat húzni nem szabad, de nem volt más ahol meg lehetett volna fogni a kölyköt, hogy segíthessek. Ekkor már hívtuk a dokit, hogy hátha telefonon tud vmit tanácsolni, de lehetetlen küzdelemnek tűnt. Egy perc múlva már az autóban voltunk, Pic a dobozban lihegett és hangosan nyögve tolt, nyeltem a könnyeimet Aci úgy vezetett mint egy profi mentős.
Az orvos még megrópálta kihúzni a kicsit, Picur még mindig igyekezett , de esélye sem volt. A kölyök óriásbébiként beszorult a szülőcsatornába.
Kértem, hogy az altatásnál még had legyek vele, hogy érezze a szagom. Aztán kint vártunk. A doki annyit mondott még, hogy a kicsit nem biztos, hogy meg tudja menteni. Már csak Picurért aggódtunk.
Fél 3 után , de lehet már 3 is volt amikor az asszisztens megjelent egy papírtörlőkbe bugyolált kutyussal, melegítsük és dörzsölgessük, amíg az anyaállat magához tér. Ordas nyüszögött, a váróteremben lévő többi állatbarát azt hitte macska. Aztán sorra meglesték.
Picurkához bemehettem, állt kábán az asztalon remegett és az asszisztens megjegyezte, hogy egy kis farkcsóválás azért jár a gazdinak. :) Az első kölyök a kis szuka elpusztult, csak visszafelé húzva tudták kivenni.
A kérdés az volt, hogy Pic a műtét után a fertőtlenítő , altató , gyógyszerszagok mellett el tudja-e hamar fogadni a kiskutyát.
Most napokig antibiotikumot, fájdalomcsillapítót és méhösszehúzódást segítő cseppeket kap.
Anyatigrisként nyalogatja, szoptatja, őrzi, melengeti a fiát. Az elmúlt harminhat órában kétszer futott ki pisilni. A doboz mellé tettünk vizet, tápot. Rengeteget iszik, és eszeget is.
2009. szeptember 24., csütörtök
Anyuka leszek
Tegnapelőtt voltunk életem legszörnyűbb helyén. Már a környéken elviselhetetlen a szag! Ráadásul hallod a sok síró, szenvedő kutyakollégát...
Nem tudom, miért kellett Évinek és Acinak engem odacipelni.
Legszívesebben elmenekültem volna. Nem volt más választásom: Évihez bújtam, ahogy csak tudtam. Egy vadidegen rossz-szagú-kezű kétlábú nyomkodta a hasamat. Esküszöm, ha nem ezen a ronda helyen vagyunk, nagyon megharapom.
Ne tapogassa senki a hasamat!!!
Akkor aztán jött egy másik, bekente a hasamat valamivel. Mindenki rám hajolt, alig kaptam levegőt. Éreztem, hogy Évi is ideges.
Aztán, nem tudom miért, de azon a jó, kedves hangján felkiáltott: "Jaj de jó, látom, ott dobog a szíve!!" és ettől mindenkinek jobb kedve lett.
Csak én voltam még mindig tiszta ideg, de aztán Évi fölkapott és kiengedett Acihoz.
Olyan gyorsan rohantam, mindenki nevetett rajtam a rendelőben. Persze azt nem tudták, min mentem keresztül.
Nem tudom, miért volt erre szükség, én már legalább ötven napja tudom, amit ezek csak most hisznek el (Piros persze rögtön tudta, de ő mindig rögtön tudja, mer tudta a ....ról is, meg a ....ról is, mikor látta a tévében.)
Drukkoljatok, hamarosan jön a nap. Már keresem a fészket nekik. Még nincs meg. Kicsit aggódom...
Az apuka egyébként nagyon jóképű. Első látásra tudtam, hogy ő az igazi. Sajnos azóta nem találkoztunk... Most nem tartjuk a kapcsolatot. De tudom, hogy ő is tudja. Az egyik kölykünket ő nevelheti. Ja, Petinek hívják. Szépségversenyt is nyert. Úgyanúgy szeret ugrálni, mint én, szeret pancsolni a vízben és hihetetlenül sokat tud futni. Igazi pasi! Kicsivel nagyobb nálam, és pont olyan gomborr-gombszem, mint én. Legközelebb teszek ide egy fotót róla. Ő Falusi Mariannal lakik.
Nem tudom, miért kellett Évinek és Acinak engem odacipelni.
Legszívesebben elmenekültem volna. Nem volt más választásom: Évihez bújtam, ahogy csak tudtam. Egy vadidegen rossz-szagú-kezű kétlábú nyomkodta a hasamat. Esküszöm, ha nem ezen a ronda helyen vagyunk, nagyon megharapom.
Ne tapogassa senki a hasamat!!!
Akkor aztán jött egy másik, bekente a hasamat valamivel. Mindenki rám hajolt, alig kaptam levegőt. Éreztem, hogy Évi is ideges.
Aztán, nem tudom miért, de azon a jó, kedves hangján felkiáltott: "Jaj de jó, látom, ott dobog a szíve!!" és ettől mindenkinek jobb kedve lett.
Csak én voltam még mindig tiszta ideg, de aztán Évi fölkapott és kiengedett Acihoz.
Olyan gyorsan rohantam, mindenki nevetett rajtam a rendelőben. Persze azt nem tudták, min mentem keresztül.
Nem tudom, miért volt erre szükség, én már legalább ötven napja tudom, amit ezek csak most hisznek el (Piros persze rögtön tudta, de ő mindig rögtön tudja, mer tudta a ....ról is, meg a ....ról is, mikor látta a tévében.)
Drukkoljatok, hamarosan jön a nap. Már keresem a fészket nekik. Még nincs meg. Kicsit aggódom...
Az apuka egyébként nagyon jóképű. Első látásra tudtam, hogy ő az igazi. Sajnos azóta nem találkoztunk... Most nem tartjuk a kapcsolatot. De tudom, hogy ő is tudja. Az egyik kölykünket ő nevelheti. Ja, Petinek hívják. Szépségversenyt is nyert. Úgyanúgy szeret ugrálni, mint én, szeret pancsolni a vízben és hihetetlenül sokat tud futni. Igazi pasi! Kicsivel nagyobb nálam, és pont olyan gomborr-gombszem, mint én. Legközelebb teszek ide egy fotót róla. Ő Falusi Mariannal lakik.
2009. augusztus 3., hétfő
Picur Szigligeten
2009. július 2., csütörtök
Reggeli csillag voltam
Képzeljétek, ma voltam a TV-ben!!!
Engem mutattak (Évivel persze) és játszottunk ugrálósat meg lábalattbújósat, meg ül-fekszik mókát is. Aztán, mert jó voltam és ügyes (ezt Évi mondta ott mindenki előtt) megkaptam a Macit és rághattam.
Nagy nap volt!!
Videót itt nézhettek róla: http://www.rtlklub.hu/musorok/reggeli/videok/61464
És képek:
2008. április 20., vasárnap
Sitc és Dörmi
Ma sokat lihegtem és vedeltem a vizet. Sitc mániája, hogy oda mászik föl, ahová én nem bírok ! Dörmi viszont vadonatúj barát, meglógott otthonról, így nagyot birkózhattunk a mező szélén!
Jó hely Pilisborosjenő!!!
2008. március 29., szombat
Túra-day hurááá!!!!
Ma végre megint annyit rohangálhattam és túrhattam a földet,amennyit csak akartam. Az utóbbi két napban pótgazdikkal is jól elvoltam, csütörtökön pl. info órába vagy mibe is bele ugathattam, tegnap meg egy jónagyot szunyáltam. Szóval ma illatfelhőben száguldozhattam a Normafán, és még az Erzsébet-kilátó tetejére is felfutottam! Bár legfelül már féltem kicsit, fújt a szél és túl sok simabőrű szaga keveredett össze. Velem együtt nagyon sokan megérezték, hogy itt a tavasz. Csak az a baj, hogy bármennyire igyekeztem, se egeret se vakondot nem tudtam fogni. Nap végére pedig nagyon elfáradtam.
2008. március 23., vasárnap
Húsvéti havas tojások
Szombat délután a legfinomabb kajákat elém tevő gazdi az összes létező hagymát előszedte. Aci - akivel olyan jó nagyokat harcolni és morogni - sem értette, hogy miért kell minden büdös gumóról leszedni a héjat. Aztán ha jól figyeltem az történt, hogy a vörös meg lila hagymaburkok levében főzték meg a tojásokat. Aci is csak csodálkozott rajta, hiszen a lányok húsvéti titkaiból eddig ezt nem ismerte. Ő csak locsolkodott 
Én azért megfigyeltem mindent részletesen, ahogy ezt egy lánynak illik.
Jaaa és nálunk fű még nem volt, csak hó, és azt nagyon szeretem!!!!!
2008. március 16., vasárnap
Március közepén a Balcsin
Nincs is annál jobb, mint amikor enyém az egész Balaton. Azt nem értem, hogy hová tűntek a halak, a siklók, meg a békák. És ha minden ami mozog eltűnt, akkor honnan jön ez a sok izgalmas szag???
Katt a képre a galériáért!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)